XXI.

ORSZÁGOS
FŐÉPÍTÉSZI KONFERENCIA

KECSKEMÉT, 2016. AUGUSZTUS 24-26.

Építészeti minőség, építészeti értékek, településképi eljárások és a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek építési ügye

Szondi Zsuzsanna Orsolya, Önkormányzati Főépítész Szakmérnök képzésre benyújtott szakdolgozatának összefoglalója

A településkép kívánatos kialakítása érdekében sok tényezőt kell egyidejűleg figyelembe venni. A fenntartható fejlesztésre, a megfelelő lakókörnyezet kialakulására, a település gazdaságos üzemeltetésére, a környezet természeti, táji és épített értékeire és azok fejlesztésére komplexen, előre tervezetten kell építeni. Az egyik fő nehézséget az okozza, hogy a már kedvezőtlen irányba megindult ingatlanfejlesztési folyamatok általában nem, vagy csak nagy ráfordítást követően, magas költséggel fordíthatók vissza.

A problémafeltáró fejezetben látható volt, hogy csak kartális szabályozással az építészeti minőség nem javítható, a szabályzatban megfogalmazható rendelkezések önmagukban még nem garantálják a környezetükhöz illeszkedő, hagyományokból építkező építészeti értékkel rendelkező épületek megjelenését. A települések építészeti karaktereinek érvényre juttatása szempontjából, az egyedi illeszkedési problémák vizsgálatára a - 2012 januártól 01-től - bevezetett településképi véleményezési eljárás fontos mérföldkő volt. Azonban a településképi véleményezési eljárás lefolytatására 2016 január 01-től bevezetett egyszerű bejelentés alapján épülő legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépületek építése esetén nincs lehetőség.

Az épített környezetünk értékeinek megtartása és gyarapítása kiemelt feladat. A dolgozatban rámutattam arra, hogy kizárólag jogi szabályozáson keresztül nem mozdítható az építés ügye jó irányba. Az építészeti minőség emelése, az építészeti értékek tudatosítása a szakma feladata. Fontos látni, hogy az érdeklődők a hagyományos keresőmotorokkal megjelenő oldalakon (google.hu, www.bing.hu) milyen arányban találkoznak magas minőségű építészeti értékkel bíró lakóépületekkel. A családi ház címszóra megjelenő, bemutatott képtalálatok rámutatnak arra, hogy az emberek hiába érdeklődnek az építészet iránt, az sem mellékes, hogy milyen forrásból, milyen tartalommal meríthetnek ihletet. Ezért ha értéket akarunk teremtetni, értéket is kell mutatni mindenki számára elérhető és érthető módon. Az építész szakmának kell felhívni a követendő példákra a figyelmet és ezeket az értékes példákat kell kínálni az érdeklődők számára. Az építészeti útmutatók segítenek rámutatni a települések szellemi és épített értékeire, segítik a tudatosulást. Az építészeti útmutatók irányelv jellegű segédletek, ezért egy adott telek építészeti problémáinak megoldásához nem tudnak teljeskörű segítséget nyújtani, a terület rendezési és tervezési követelményeit összefüggéseiben nem tudja bemutatni. A település rendezési szempontjainak és az építési illeszkedési követelmények tágabb értelmű összefüggéseihez a főépítész, illetve a helyi tervtanács tud megfelelő szakmai segítséget nyújtani az adott, egyedi felmerülő illeszkedési problémák kezelésére. Ezért véleményem szerint jó megoldás csak a három rendszer együttes alkalmazásából születhet. A helyi építés rendjére vonatkozó szabályokat a helyi építési szabályzatnak kellene továbbra is rögzítenie. A helyi építészeti hagyományaink, értékeink bemutatására az építészeti útmutató szolgálhatna, mely egy adott térségben úgy is ki tudja fejteni hatását, ha főépítész nem tudja segíteni a település munkáját. Az egyedi illeszkedési problémák vizsgálatához pedig, minden esetben felkészült főépítészi segítséget javaslok.

Települési szinten kell meghatározni, hogy milyen értékeket szeretnének érvényre juttatni. Az értékekre fel kell hívni a figyelmet és az emberekben tudatosítani kell, hogy büszkék és elkötelezettek legyenek annak megtartása érdekében.

A kérdőíves felmérés alapján jól látható, hogy a lakosság álláspontja jelentősen meg tud változni a megfelelő példák bemutatása mentén. Csökken a bontásra való hajlam, és nő az építészeti értékteremtő kedv.

Ez az üzenet nagy feladat elé állítja a településeket, a települési önkormányzatokat, főépítészeket, mert azt sugallja, hogy folyamatos érték közvetítő és identitást erősítő beruházásokkal, meg lehet változtatni a közgondolkodást. Odafigyeléssel és kitartással az építészeti értékek fenntartása mellé lehet állítani a lakosságot.

Ez az üzenet kell, hogy áthassa a főépítész munkáját, és ez kell, hogy mind újabb és újabb lendületet adjon az elvégzendő feladatokhoz!

 

Szondi Zsuzsanna Orsolya, építészmérnök, önkormányzati főépítész szakmérnök

 

Kérdőív I. rész
TETSZIK VAGY NEM TESZIK?
LEBONTANÁ VAGY FELÚJÍTANÁ?

 

Kérdőív II. rész
NÉHÁNY SZÉP FELÚJÍTÁSI PÉLDA BEMUTATÁSA UTÁN,
újra rákérdez: LEBONTANÁ VAGY FELÚJÍTANÁ?