Keresztes Géza műépítész, műemlékvédelmi szakmérnök
A palotát, társával, a Városházával egyetemben Lechner-tanítványok tervezték.
A végleges kivitelezési tervre a szerződést a Vásárhelyen már ismert, jó nevű két műépítésszel, Komorral és Jakabbal kötötték meg. Az általuk bemutatott és elfogadott kétemeletes, elegáns formájú palotaterv az építészvilágban és szaksajtóban elsőrangú fogadtatásra talált. Az építkezéshez a kormány hosszú lejáratú kölcsönt helyezett kilátásba. Az alapkőletételre 1910. augusztus 18-án, Ferencz József születésének 80. évfordulóján került sor.
A többször megismételt versenytárgyalások után, 1910 decemberében a kivitelezéssel a Grünwald Testvérek és Schiffer céget bízták meg.
1911 tavaszán megkezdődött az építkezés. Az építkezés - melyen mintegy 150 ember dolgozott - az alapok kiásásával 1911. május 4-én indult.
Az épület főhomlokzatán látható Körösfői-Kriesch Aladár mozaikja, A magyar kultúra apoteózisa (Hódolat Hungária előtt).
A négy bejárati ajtó fölött Kallós Ede bronzreliefjei Liszt Ferenc Szent Erzsébet-legendája, a két Bolyait, Aranka Györgyöt, az első Nyelvművelő Társaság megalapítását és Erkel Ferenc Bánk Bán című operájának egyik jelenetét ábrázolják.
A második emeleti, sűrű állású ablakok mellvédjeibe mészkőből faragott portré domborművek kerültek, a magyar irodalom, tudomány és művészet nagyjait megörökítve.
A kéthajós előcsarnok hangulatát a szögletes, fekete márvánnyal, sárgaréz élvédőkkel borított oszlopok, a Körösfői-Kriesch Aladár díszítőfestményeinek aranyos-zöldes színezése, dús formavilága határozza meg. Ebbe a színvilágba illeszkedik a bejárattal szemben lévő koronázási dombormű is. Az oldalfalak történelmi tárgyú freskóit Körösfői Kriesch Aladár tervezte. Az előcsarnok két nagy falfestménye a Táltosok és Székely mesemondás. A ruhatárak feletti falfestményeken kalotaszegi emberek és asszonyok, a másik oldalon pedig Varga Katalin története elevenedik meg Körösfői tanítványainak keze nyomán.
A Kultúrpalota nyolcszáz személyes hangversenyterme három emeletet átfogó belmagasságú, hatalmas tér. A zenekari pódium felett áll a Rieger orgona, melyet 1913-ban adtak át.
A két lépcsőház színes üvegablakai Jókai Mór, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Liszt Ferenc és Munkácsi Mihály portréi láthatók. Toroczkai Wigand Ede és Nagy Sándor tervei alapján Róth Miksa műhelyében készültek. Méltán híres a Kultúrpalota első emeleti fogadóterme, a Tükörterem. A Tükörterem festett ólomüveg ablakai az erdélyi mítoszok és balladák világába vezetnek. Az ablaksor két szélén álló 3-3 nagy, hármas osztású ablakot Toroczkai Wigand Ede tervezte. A zárterkélyek íves fülkéinek üvegablakai Nagy Sándor kartonjai alapján készültek. A triptychonok székely népballadák történeteit elevenítik meg.
A második emeleti Kisterem, mely két szintre tagolódik, szintén nagyon díszes. Falai díszítőfestése apró virágmintás sötétkék alapon, mennyezetét a stukkódíszek népies motívumai díszítik melyeket aranyoztak. A kis koncertterem üvegablakain az erdélyi aranykort idéző, Bethlen Gábor kora című többrészes kompozíciót találjuk, a kép oldalán az egyházi és világi zene allegorikus alakjaival. Valamennyi díszüveg munka Róth Miksa műhelyében készült.
Amint arra számítani lehetett, az előirányzott összeg nem fedezte a költségeket. A végelszámolás 1913-ban 2.166.933 koronával zárult.
Jelenleg az épületben működik a Maros Megyei Könyvtár, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia, a Maros Megyei Múzeum művészeti és régészeti részlege, valamint a Képzőművészet-szövetség Maros Megyei tagozatának a galériája.
Következő lépés a homlokzatok teljes felújítása kell, legyen. Erre a pénzalapokat uniós pályázat alapján szeretné biztosítani a megyei múzeum, lévén az épület kezelője.
Az előadáshoz kapcsolódó galéria itt tekinthető meg: Marosvásárhelyi Kultúrpalota fotói
Az előadás pdf anyaga itt érhető el: Marosvásárhelyi Kultúrpalota
